Itt ülök egy irodában, körülöttem fejek és testek.
(Fordította: Kemény Lili és Sipos Balázs)
____________________________________________
Az eredeti mondat, angolul:
I am seated in an office, surrounded by heads and bodies.
(David Foster Wallace: Infinite Jest)
Az utazási irodák száz és száz prospektussal árasztják el a Münchenbe látogató idegent, ajánlataikban felsorolják a város valamennyi nevezetességét, az Abelard szobortól a Zigfield éjszakai mulatóig, de az "Arany Medve" söröző nevét és címét hiába keresnénk benne.
Aznap szó sem lehetett a délutáni sétáról.
(Fordította: Ruzitska Mária)
Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem.
Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt.
(Fordította: Papp Zoltán)
____________________________________________
Az eredeti mondat, angolul:
It was love at first sight.
(Joseph Heller: Catch-22)
Zörrenés hallatszott, nyílt a műhelyajtó, egy viharlámpa nyomult be rajta, egy vastag kendőbe bónyált test, és a tél nyelve úgy nyúlt utána, éhesen és falánkan, mint egy farkasé.
Petronius délfelé ébredt fel, s mint rendesen, most is nagyon fáradt volt.
(Fordította: Mészáros István)
____________________________________________
Az kezdőmondat, angolul:
Petronius woke only about midday, and as usual greatly wearied.
(Quo Vadis, A narrative of the time of Nero - Fordította: Jeremiah Curtin)
A változás, ami életében bekövetkezett, annyi mindentől megfosztotta, mintha bomba pusztított volna az otthonában.
Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.
(Fordította: Karinthy Frigyes)
____________________________________________
Az eredeti kezdőmondat, angolul:
It was the best of times, it was the worst of times, it was the age of wisdom, it was the age of foolishness, it was the epoch of belief, it was the epoch of incredulity, it was the season of Light, it was the season of Darkness, it was the spring of hope, it was the winter of despair, we had everything before us, we had nothing before us, we were all going direct to Heaven, we were all going direct the other way - in short, the period was so far like the present period, that some of its noisiest authorities insisted on its being received, for good or for evil, in the superlative degree of comparison only.
(Charles Dickens: A Tale of Two Cities)
____________________________________________
Az kezdőmondat, németül:
Es war die beste und die schönste Zeit, ein Jahrhundert der Weisheit und des Unsinns, eine Epoche des Glaubens und des Unglaubens, eine Periode des Lichts und der Finsternis. Es war der Frühling der Hoffnung und der Winter des Verzweifelns. Wir hatten alles, wir hatten nichts vor uns; wir steuerten alle unmittelbar dem Himmel zu und auch alle unmittelbar in die entgegengesetzte Richtung – mit einem Wort, die Periode glich der unsrigen so wenig, daß ihre lärmendsten Tonangeber im Guten wie im Bösen nur den Superlativgrad des Vergleichens auf sie angewendet wissen wollten.
(Eine Geschichte aus zwei Städten - Fordította: Carl Kolb)
Ahogy ott állsz az ablakban, és olcsó szivart szívsz, a szobám pedig ugyanolyan rossz szagú lesz, mint a szád, amelyből most, hogy rám mosolyogsz, sötéten villannak elő a fogaid, a belőlük maradt fekete csonkok, és ahogy a kezedből, a te soványan és dohányfüstsárgán is szép ujjaid közül visszaejted a függönyt, majd félig felém fordulva azt mondod, meglátod, Zazi, most sikerülni fog, belém hasít a bizonyosság, hogy még mindig szeretlek.